A gasztronómiai bemutató elengedhetetlen részévé vált a programnak

A csángó bálok történetében első ízben csángó gyermekek lesznek a színpadi műsor fellépői. Az eseményt a budapesti Millenárison tartják szombaton.

 

A Csángó Bált immár 28. alkalommal rendezi meg a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület. Az idei rendezvény mottója: Cinkák és kölkök… Gyermekek a Szeret és a Tatros völgyéből. Az est folyamán közreműködnek hagyományőrző táncosok, zenészek és énekesek a Gyimesek völgyéből és Moldvából, Antal Tibor, Antal Viola, Antal Zalán, Fintu Dezső, a Virics zenekar, Lukács István (Luki), Nyisztor Ilona, Tímár Magdó, a Pusztinai Kakasok, a Szeret Ifjúsági Táncegyüttes, Benke Paulina, Benke Pál, Szarka Meric, Hodorog András, Legedi László István, Fejér Mihály, Benke Róbert, a Lészpedi Gyermektánccsoport, a Gyimesbükki Csalóka Táncegyüttes, a Hétfalusi Kéknefelejcs Népdalcsoport, Petrás Mária, a Szigony zenekar, a Zurgó együttes, a Somos zenekar és a Fanfara Complexa.

A színpadi műsort megelőzően tartják a Kőketánc Gyermektáncházat, amely az előző években hatalmas sikernek örvendett a kisgyermekes családok körében. A hagyományos bemutatók mellett a kortárs művészetek eszközeivel is bepillantást nyújtanak a csángó magyar kultúrába: kiállításon tekinthetik meg a látogatók a Prima Primissima és Magyar Örökség Díjas Petrás Mária keramikus alkotásait, illetve Csoma Gergely szobrász- és fotóművész fényképeit.

A csángó gasztronómiai bemutató elengedhetetlen részévé vált a Csángó Bál programjának, így a Millenáris Parkban idén is meg lehet majd kóstolni a hagyományos csángó ételeket.

A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követik. A hajnalig tartó táncházban a nézőközönség is tevékeny részesévé válhat a csángó magyar kultúrának.

A programnak ebben a részében moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a táncokat, énekeket, valamint koncerteken vehetnek részt, fellépnek moldvai és gyimesi népdalénekesek, zenészek, továbbá magyarországi csángó muzsikát játszó zenekarok, együttesek.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint huszonnyolc évvel ezelőtt az első budapesti Csángó Bál szervezői azért fogtak össze, hogy ráirányítsák a Kárpát-medencei és a nemzetközi közvélemény figyelmét egy veszélyeztetett, törékeny és kiszolgáltatott népcsoportra, a moldvai, gyimesi és a hétfalusi csángókra, az általuk hordozott különleges értékekre. A cél az volt, hogy segítsék a csángó közösségek fennmaradását. A csángók a Kárpát-medence perifériáin, a moldvai csángók azon kívül telepedtek le, és élnek a mai napig.

Az idei műsor arról a soha meg nem szűnő vágyakozásról szól, amelyet a csángók a naplemente irányában lévő Magyarország iránt éreztek

Idén is megrendezik a Csángó Bált Budapesten, a szombati rendezvényen hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok adnak ízelítőt a sokszínű csángómagyar kultúrából a Millenárison.

 

Az idei Csángó Bál színpadi műsorában a Gyimesekből és Moldvából érkező, népi kultúrájukat a mai napig híven őrző egyszerű emberek és gyermekeik szerepelnek: földművesek, mesteremberek vagy a szülők, nagyszülők dalait, táncait őrző, középiskolába, egyetemre járó fiatalok.

Fellépnek hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok Klézséről, Somoskáról, Külsőrekecsinből, Magyarfaluból, Csíkfaluból, Gyimesekből, Pusztináról. Érkeznek fellépők a Gyimesek völgyéből, a Szeret és a Tázló folyók mentéről egyaránt.

A szervezők MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a gyimesi, barcasági elvándorolt csángók a 20. századig a történelmi Magyarország határain belül éltek, míg a bukovinai székelyek és a moldvai csángók évszázadokon át azon kívül, Bukovinában és Moldvában találtak lakhelyet.

Az idei műsor arról a soha meg nem szűnő vágyakozásról szól, amelyet a csángók a naplemente irányában lévő Magyarország iránt éreztek. Ahogy írták: „A történelem viharai, a háborúk, a tatár betörések, az erőszakos asszimiláció ellenére megőrizték vallásukat, magyarságukat és évszázadokon át álmodoztak a számukra elérhetetlen messziségben, a napszentületen túl elterülő Magyarországról.”

Kiemelték: a csángó költészetben, a népdalokban ott van a távoli szülőföld képe, a tragikus kivándorlás emléke és a mindig megjelenő remény a valamikori visszatérésre. A táncokban megjelennek a középkori Erdély archaikus táncai és az újkori divatnak megfelelő magyar páros táncok is.

A magyarországi vendégek között szerepel többek között Csoma Gergely, a Szigony zenekar, a Zurgó együttes, a Somos zenekar, a Fanfara Complexa, a Szabó Balázs Bandája, a Fitos Dezső Társulat, valamint a Magyar Honvédség Központi Zenekara.

A programot Csángó falu – moldvai csángó-magyar interaktív gyűjtemény, táncház, könyvbemutató színesíti, megtekinthetők lesznek a Prima Primissima-díjas Petrás Mária keramikus alkotásai. Az érdeklődők gasztronómiai bemutatón ismerkedhetnek meg a jellegzetes csángó ételekkel, például azzal, hogy hogyan készül a puliszka.

A Csángó Bál fővédnöke Novák Katalin köztársasági elnök; a rendezvényen beszédet mond Németh Zsolt, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány alapítója és Polgár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke.

 

 
 

Idén is megrendezik a Csángó bált Budapesten, a szombati rendezvényen hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok adnak ízelítőt a sokszínű csángó–magyar kultúrából a Millenárison.

Az idei Csángó bál színpadi műsorában a Gyimesekből és Moldvából érkező, népi kultúrájukat a mai napig híven őrző egyszerű emberek és gyermekeik szerepelnek: földművesek, mesteremberek vagy a szülők, nagyszülők dalait, táncait őrző, középiskolába, egyetemre járó fiatalok.

Fellépnek hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok Klézséről, Somoskáról, Külsőrekecsinből, Magyarfaluból, Csíkfaluból, Gyimesekből, Pusztináról. Érkeznek fellépők a Gyimesek völgyéből, a Szeret és a Tázló folyók mentéről egyaránt.

 

A szervezők MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a gyimesi, barcasági elvándorolt csángók a 20. századig a történelmi Magyarország határain belül éltek, míg a bukovinai székelyek és a moldvai csángók évszázadokon át azon kívül, Bukovinában és Moldvában találtak lakhelyet.

Az idei műsor arról a soha meg nem szűnő vágyakozásról szól, amelyet a csángók a naplemente irányában lévő Magyarország iránt éreztek. Ahogy írták: „a történelem viharai, a háborúk, a tatár betörések, az erőszakos asszimiláció ellenére megőrizték vallásukat, magyarságukat és évszázadokon át álmodoztak a számukra elérhetetlen messziségben, a napszentületen túl elterülő Magyarországról.

Kiemelték: a csángó költészetben, a népdalokban ott van a távoli szülőföld képe, a tragikus kivándorlás emléke és a mindig megjelenő remény a valamikori visszatérésre. A táncokban megjelennek a középkori Erdély archaikus táncai és az újkori divatnak megfelelő magyar páros táncok is.

A magyarországi vendégek között szerepel többek között Csoma Gergely, a Szigony zenekar, a Zurgó együttes, a Somos zenekar, a Fanfara Complexa, a Szabó Balázs Bandája, a Fitos Dezső Társulat, valamint a Magyar Honvédség Központi Zenekar.

A programot Csángó falu – moldvai csángó–magyar interaktív gyűjtemény, táncház, könyvbemutató színesíti, megtekinthetők lesznek a Prima Primissima díjas Petrás Mária keramikus alkotásai. Az érdeklődők gasztronómiai bemutatón ismerkedhetnek meg a jellegzetes csángó ételekkel, például azzal, hogy hogyan készül a puliszka.

A Csángó bál fővédnöke Novák Katalin köztársasági elnök; a rendezvényen beszédet mond Németh Zsolt, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány alapítója és Polgár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke.

 

 

Február 3-án (szombaton) rendezik meg idén a Csángó bált a budapesti Millenáris B épületében, ahol bepillantást nyújtanak a csángó magyar kultúrába. A rendezvény fővédnöke Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke.

Az idei Csángó bálon beszédet mond Németh Zsolt, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány alapítója, megnyitó beszédét Polgár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke tartja.

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány társszervezőivel minden év farsangi időszakában szervezi meg a hagyományossá vált Csángó bált. Idén is lesz táncház, könyvbemutató, koncertek, kiállítás, gasztronómiai bemutató, színpadi műsor.

A kiállításon a Prima Primissima díjas Petrás Mária népdalénekes, keramikus alkotásait is megcsodálhatjuk, a gasztronómiai bemutató keretén belül pedig megtudhatjuk melyek az igazán jellegzetes csángó ételek és hogyan készül a puliszka. Érkeznek a hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok is.

Nagy érdeklődés kísérte a szombaton rendezett XXVI. Csángó bált

posted in: Főoldali hírek, Hírek | 0

Színes és változatos népviseletbe öltözött lányok, asszonyok, férfiak vegyültek el a Bálna Budapest előterében a XXVI. Csángó bálba érkezők között szombaton. Minden csángómagyar településnek megvannak ugyanis a saját motívumai, egyedi formanyelv alakult ki a viseletek hordozta szimbólumok és színvilág ötvözésében. Ők csak ránéznek egymásra, s tudják, ki melyik faluból való, mi pedig gyönyörködhettünk a viseletükben olyan természetesen járó-kelő, éneklő és táncoló csángókban az este folyamán, és éreztük az összetartozást.

Színes és változatos népviseletbe öltözött lányok, asszonyok, férfiak vegyültek el a Bálna Budapest előterében a XXVI. Csángó bálba érkezők között szombaton. Minden csángómagyar településnek megvannak ugyanis a saját motívumai, egyedi formanyelv alakult ki a viseletek hordozta szimbólumok és színvilág ötvözésében. Ők csak ránéznek egymásra, s tudják, ki melyik faluból való, mi pedig gyönyörködhettünk a viseletükben olyan természetesen járó-kelő, éneklő és táncoló csángókban az este folyamán, és éreztük az összetartozást.

Tovább: magyarnemzet.hu

A csángó magyarok hagyományos budapesti rendezvényét, a Csángó bált szombat este 19 órai kezdettel tartják a Bálnában. A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és további különleges programok követik. Az elmúlt évtizedekben megszületett egy jellegzetes hangú, erős csángó tudattal rendelkező író-költő generáció, amelynek tagjai szintén bemutatkoznak a rendezvényen írásaikkal. A XXVI. Csángó bál fővédnöke Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke, a megnyitóbeszédet Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter mondja. A műsor rendezőjével és szerkesztőjével, Diószegi László Kossuth-díjas történésszel, koreográfussal beszélgettünk.

Tovább: magyarnemzet.hu

Ha minden összeáll, az eredmények is jönni fognak. Tárnok Balázs kapta a Lőrincz Csaba Díjat | ma7.sk

posted in: Főoldali hírek, Hírek | 0

Szellemi frissesség, lelemény és hazaszeretet

A budapesti díjátadót Varga Judit igazságügyminiszter nyitotta meg, aki hangsúlyozta, kiemelt figyelmet kell fordítani a kárpátaljai magyar közösségre. Egy emberként mozdult meg az ország, Magyarország történelme legnagyobb humanitárius akcióját indította meg.

Fotó: Oriskó Norbert

Szellemi frissesség, lelemény és hazaszeretet

A budapesti díjátadót Varga Judit igazságügyminiszter nyitotta meg, aki hangsúlyozta, kiemelt figyelmet kell fordítani a kárpátaljai magyar közösségre. Egy emberként mozdult meg az ország, Magyarország történelme legnagyobb humanitárius akcióját indította meg.

Van ok örömre is, hiszen 2010 óta olyan szemléletváltásra került sor a nemzetpolitikában, amely elősegíti a külhoni magyar közösségek megmaradását – hangsúlyozta Varga Judit.

https://ma7.sk/hethatar/tarnok-balazs-kapta-a-lorincz-csaba-dijat

A magyar álláspont alapja a béke

posted in: Főoldali hírek, Hírek | 0

Magyarország és Lengyelország igyekszik megérteni egymás álláspontját – hangzott el a Waclaw Felczak Intézet és Pro Minoritate Alapítvány által rendezett hétfői kerekasztal-beszélgetésen, amelynek témája a két ország ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja volt.

Fotó: MH/Katona László

Magyarország és Lengyelország igyekszik megérteni egymás álláspontját – hangzott el a Waclaw Felczak Intézet és Pro Minoritate Alapítvány által rendezett hétfői kerekasztal-beszélgetésen, amelynek témája a két ország ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja volt.

https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20220614-a-magyar-allaspont-alapja-a-beke

Új tanulmányok a Kárpát-medence közlekedéstörténetéről

posted in: Főoldali hírek, Hírek | 0

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum együttműködésében készült el a Pro Minoritate folyóirat közlekedéstematikájú lapszáma. A tegnapi bemutatónak a Kossuth Múzeumhajó adott otthont. Köszöntőbeszédet mondott Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A tanulmányokat Kósa András László főszerkesztő, valamint Zsigmond Gábor, a lap vendégszerkesztője, a múzeum főigazgató-helyettese ismertette a szerzők jelenlétében.

Fotó: Teknős Miklós

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum együttműködésében készült el a Pro Minoritate folyóirat közlekedéstematikájú lapszáma. A tegnapi bemutatónak a Kossuth Múzeumhajó adott otthont. Köszöntőbeszédet mondott Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A tanulmányokat Kósa András László főszerkesztő, valamint Zsigmond Gábor, a lap vendégszerkesztője, a múzeum főigazgató-helyettese ismertette a szerzők jelenlétében.

https://magyarnemzet.hu/kultura/2022/05/uj-tanulmanyok-a-karpat-medence-kozlekedestorteneterol

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Erős bástyánk nékünk címmel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről szóló dokumentumfilmet mutattak be kedd este Budapesten.

https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/eros-bastyank-nekunk-a-sapientia-erdelyi-magyar-tudomanyegyetemrol-szolo-dokumentumfilmet-mutattak-be-budapesten