Idén is megrendezik a Csángó bált Budapesten
Idén is megrendezik a Csángó bált Budapesten, a szombati rendezvényen hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok adnak ízelítőt a sokszínű csángó–magyar kultúrából a Millenárison.
Idén is megrendezik a Csángó bált Budapesten, a szombati rendezvényen hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok adnak ízelítőt a sokszínű csángó–magyar kultúrából a Millenárison.
Az idei Csángó bál színpadi műsorában a Gyimesekből és Moldvából érkező, népi kultúrájukat a mai napig híven őrző egyszerű emberek és gyermekeik szerepelnek: földművesek, mesteremberek vagy a szülők, nagyszülők dalait, táncait őrző, középiskolába, egyetemre járó fiatalok.
Fellépnek hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok Klézséről, Somoskáról, Külsőrekecsinből, Magyarfaluból, Csíkfaluból, Gyimesekből, Pusztináról. Érkeznek fellépők a Gyimesek völgyéből, a Szeret és a Tázló folyók mentéről egyaránt.
A szervezők MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a gyimesi, barcasági elvándorolt csángók a 20. századig a történelmi Magyarország határain belül éltek, míg a bukovinai székelyek és a moldvai csángók évszázadokon át azon kívül, Bukovinában és Moldvában találtak lakhelyet.
Az idei műsor arról a soha meg nem szűnő vágyakozásról szól, amelyet a csángók a naplemente irányában lévő Magyarország iránt éreztek. Ahogy írták: „a történelem viharai, a háborúk, a tatár betörések, az erőszakos asszimiláció ellenére megőrizték vallásukat, magyarságukat és évszázadokon át álmodoztak a számukra elérhetetlen messziségben, a napszentületen túl elterülő Magyarországról.”
Kiemelték: a csángó költészetben, a népdalokban ott van a távoli szülőföld képe, a tragikus kivándorlás emléke és a mindig megjelenő remény a valamikori visszatérésre. A táncokban megjelennek a középkori Erdély archaikus táncai és az újkori divatnak megfelelő magyar páros táncok is.
A magyarországi vendégek között szerepel többek között Csoma Gergely, a Szigony zenekar, a Zurgó együttes, a Somos zenekar, a Fanfara Complexa, a Szabó Balázs Bandája, a Fitos Dezső Társulat, valamint a Magyar Honvédség Központi Zenekar.
A programot Csángó falu – moldvai csángó–magyar interaktív gyűjtemény, táncház, könyvbemutató színesíti, megtekinthetők lesznek a Prima Primissima díjas Petrás Mária keramikus alkotásai. Az érdeklődők gasztronómiai bemutatón ismerkedhetnek meg a jellegzetes csángó ételekkel, például azzal, hogy hogyan készül a puliszka.
A Csángó bál fővédnöke Novák Katalin köztársasági elnök; a rendezvényen beszédet mond Németh Zsolt, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány alapítója és Polgár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke.
Február 3-án (szombaton) rendezik meg idén a Csángó bált a budapesti Millenáris B épületében, ahol bepillantást nyújtanak a csángó magyar kultúrába. A rendezvény fővédnöke Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke.
Az idei Csángó bálon beszédet mond Németh Zsolt, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány alapítója, megnyitó beszédét Polgár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke tartja.
A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány társszervezőivel minden év farsangi időszakában szervezi meg a hagyományossá vált Csángó bált. Idén is lesz táncház, könyvbemutató, koncertek, kiállítás, gasztronómiai bemutató, színpadi műsor.
A kiállításon a Prima Primissima díjas Petrás Mária népdalénekes, keramikus alkotásait is megcsodálhatjuk, a gasztronómiai bemutató keretén belül pedig megtudhatjuk melyek az igazán jellegzetes csángó ételek és hogyan készül a puliszka. Érkeznek a hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok is.
Színes és változatos népviseletbe öltözött lányok, asszonyok, férfiak vegyültek el a Bálna Budapest előterében a XXVI. Csángó bálba érkezők között szombaton. Minden csángómagyar településnek megvannak ugyanis a saját motívumai, egyedi formanyelv alakult ki a viseletek hordozta szimbólumok és színvilág ötvözésében. Ők csak ránéznek egymásra, s tudják, ki melyik faluból való, mi pedig gyönyörködhettünk a viseletükben olyan természetesen járó-kelő, éneklő és táncoló csángókban az este folyamán, és éreztük az összetartozást.
Színes és változatos népviseletbe öltözött lányok, asszonyok, férfiak vegyültek el a Bálna Budapest előterében a XXVI. Csángó bálba érkezők között szombaton. Minden csángómagyar településnek megvannak ugyanis a saját motívumai, egyedi formanyelv alakult ki a viseletek hordozta szimbólumok és színvilág ötvözésében. Ők csak ránéznek egymásra, s tudják, ki melyik faluból való, mi pedig gyönyörködhettünk a viseletükben olyan természetesen járó-kelő, éneklő és táncoló csángókban az este folyamán, és éreztük az összetartozást.
Tovább: magyarnemzet.hu
A csángó magyarok hagyományos budapesti rendezvényét, a Csángó bált szombat este 19 órai kezdettel tartják a Bálnában. A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és további különleges programok követik. Az elmúlt évtizedekben megszületett egy jellegzetes hangú, erős csángó … Continued
A csángó magyarok hagyományos budapesti rendezvényét, a Csángó bált szombat este 19 órai kezdettel tartják a Bálnában. A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és további különleges programok követik. Az elmúlt évtizedekben megszületett egy jellegzetes hangú, erős csángó tudattal rendelkező író-költő generáció, amelynek tagjai szintén bemutatkoznak a rendezvényen írásaikkal. A XXVI. Csángó bál fővédnöke Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke, a megnyitóbeszédet Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter mondja. A műsor rendezőjével és szerkesztőjével, Diószegi László Kossuth-díjas történésszel, koreográfussal beszélgettünk.
Tovább: magyarnemzet.hu
Szellemi frissesség, lelemény és hazaszeretet
A budapesti díjátadót Varga Judit igazságügyminiszter nyitotta meg, aki hangsúlyozta, kiemelt figyelmet kell fordítani a kárpátaljai magyar közösségre. Egy emberként mozdult meg az ország, Magyarország történelme legnagyobb humanitárius akcióját indította meg.
Fotó: Oriskó Norbert
A budapesti díjátadót Varga Judit igazságügyminiszter nyitotta meg, aki hangsúlyozta, kiemelt figyelmet kell fordítani a kárpátaljai magyar közösségre. Egy emberként mozdult meg az ország, Magyarország történelme legnagyobb humanitárius akcióját indította meg.
Van ok örömre is, hiszen 2010 óta olyan szemléletváltásra került sor a nemzetpolitikában, amely elősegíti a külhoni magyar közösségek megmaradását – hangsúlyozta Varga Judit.
https://ma7.sk/hethatar/tarnok-balazs-kapta-a-lorincz-csaba-dijat
Magyarország és Lengyelország igyekszik megérteni egymás álláspontját – hangzott el a Waclaw Felczak Intézet és Pro Minoritate Alapítvány által rendezett hétfői kerekasztal-beszélgetésen, amelynek témája a két ország ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja volt.
Fotó: MH/Katona László
Magyarország és Lengyelország igyekszik megérteni egymás álláspontját – hangzott el a Waclaw Felczak Intézet és Pro Minoritate Alapítvány által rendezett hétfői kerekasztal-beszélgetésen, amelynek témája a két ország ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja volt.
https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20220614-a-magyar-allaspont-alapja-a-beke
A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum együttműködésében készült el a Pro Minoritate folyóirat közlekedéstematikájú lapszáma. A tegnapi bemutatónak a Kossuth Múzeumhajó adott otthont. Köszöntőbeszédet mondott Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A tanulmányokat Kósa András László főszerkesztő, valamint Zsigmond Gábor, a lap vendégszerkesztője, a múzeum főigazgató-helyettese ismertette a szerzők jelenlétében.
Fotó: Teknős Miklós
A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum együttműködésében készült el a Pro Minoritate folyóirat közlekedéstematikájú lapszáma. A tegnapi bemutatónak a Kossuth Múzeumhajó adott otthont. Köszöntőbeszédet mondott Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A tanulmányokat Kósa András László főszerkesztő, valamint Zsigmond Gábor, a lap vendégszerkesztője, a múzeum főigazgató-helyettese ismertette a szerzők jelenlétében.
https://magyarnemzet.hu/kultura/2022/05/uj-tanulmanyok-a-karpat-medence-kozlekedestorteneterol
Erős bástyánk nékünk címmel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről szóló dokumentumfilmet mutattak be kedd este Budapesten.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Erős bástyánk nékünk címmel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről szóló dokumentumfilmet mutattak be kedd este Budapesten.