A gasztronómiai bemutató elengedhetetlen részévé vált a programnak

A csángó bálok történetében első ízben csángó gyermekek lesznek a színpadi műsor fellépői. Az eseményt a budapesti Millenárison tartják szombaton.

 

A Csángó Bált immár 28. alkalommal rendezi meg a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület. Az idei rendezvény mottója: Cinkák és kölkök… Gyermekek a Szeret és a Tatros völgyéből. Az est folyamán közreműködnek hagyományőrző táncosok, zenészek és énekesek a Gyimesek völgyéből és Moldvából, Antal Tibor, Antal Viola, Antal Zalán, Fintu Dezső, a Virics zenekar, Lukács István (Luki), Nyisztor Ilona, Tímár Magdó, a Pusztinai Kakasok, a Szeret Ifjúsági Táncegyüttes, Benke Paulina, Benke Pál, Szarka Meric, Hodorog András, Legedi László István, Fejér Mihály, Benke Róbert, a Lészpedi Gyermektánccsoport, a Gyimesbükki Csalóka Táncegyüttes, a Hétfalusi Kéknefelejcs Népdalcsoport, Petrás Mária, a Szigony zenekar, a Zurgó együttes, a Somos zenekar és a Fanfara Complexa.

A színpadi műsort megelőzően tartják a Kőketánc Gyermektáncházat, amely az előző években hatalmas sikernek örvendett a kisgyermekes családok körében. A hagyományos bemutatók mellett a kortárs művészetek eszközeivel is bepillantást nyújtanak a csángó magyar kultúrába: kiállításon tekinthetik meg a látogatók a Prima Primissima és Magyar Örökség Díjas Petrás Mária keramikus alkotásait, illetve Csoma Gergely szobrász- és fotóművész fényképeit.

A csángó gasztronómiai bemutató elengedhetetlen részévé vált a Csángó Bál programjának, így a Millenáris Parkban idén is meg lehet majd kóstolni a hagyományos csángó ételeket.

A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követik. A hajnalig tartó táncházban a nézőközönség is tevékeny részesévé válhat a csángó magyar kultúrának.

A programnak ebben a részében moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a táncokat, énekeket, valamint koncerteken vehetnek részt, fellépnek moldvai és gyimesi népdalénekesek, zenészek, továbbá magyarországi csángó muzsikát játszó zenekarok, együttesek.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint huszonnyolc évvel ezelőtt az első budapesti Csángó Bál szervezői azért fogtak össze, hogy ráirányítsák a Kárpát-medencei és a nemzetközi közvélemény figyelmét egy veszélyeztetett, törékeny és kiszolgáltatott népcsoportra, a moldvai, gyimesi és a hétfalusi csángókra, az általuk hordozott különleges értékekre. A cél az volt, hogy segítsék a csángó közösségek fennmaradását. A csángók a Kárpát-medence perifériáin, a moldvai csángók azon kívül telepedtek le, és élnek a mai napig.

Az idei műsor arról a soha meg nem szűnő vágyakozásról szól, amelyet a csángók a naplemente irányában lévő Magyarország iránt éreztek

Idén is megrendezik a Csángó Bált Budapesten, a szombati rendezvényen hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok adnak ízelítőt a sokszínű csángómagyar kultúrából a Millenárison.

 

Az idei Csángó Bál színpadi műsorában a Gyimesekből és Moldvából érkező, népi kultúrájukat a mai napig híven őrző egyszerű emberek és gyermekeik szerepelnek: földművesek, mesteremberek vagy a szülők, nagyszülők dalait, táncait őrző, középiskolába, egyetemre járó fiatalok.

Fellépnek hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok Klézséről, Somoskáról, Külsőrekecsinből, Magyarfaluból, Csíkfaluból, Gyimesekből, Pusztináról. Érkeznek fellépők a Gyimesek völgyéből, a Szeret és a Tázló folyók mentéről egyaránt.

A szervezők MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a gyimesi, barcasági elvándorolt csángók a 20. századig a történelmi Magyarország határain belül éltek, míg a bukovinai székelyek és a moldvai csángók évszázadokon át azon kívül, Bukovinában és Moldvában találtak lakhelyet.

Az idei műsor arról a soha meg nem szűnő vágyakozásról szól, amelyet a csángók a naplemente irányában lévő Magyarország iránt éreztek. Ahogy írták: „A történelem viharai, a háborúk, a tatár betörések, az erőszakos asszimiláció ellenére megőrizték vallásukat, magyarságukat és évszázadokon át álmodoztak a számukra elérhetetlen messziségben, a napszentületen túl elterülő Magyarországról.”

Kiemelték: a csángó költészetben, a népdalokban ott van a távoli szülőföld képe, a tragikus kivándorlás emléke és a mindig megjelenő remény a valamikori visszatérésre. A táncokban megjelennek a középkori Erdély archaikus táncai és az újkori divatnak megfelelő magyar páros táncok is.

A magyarországi vendégek között szerepel többek között Csoma Gergely, a Szigony zenekar, a Zurgó együttes, a Somos zenekar, a Fanfara Complexa, a Szabó Balázs Bandája, a Fitos Dezső Társulat, valamint a Magyar Honvédség Központi Zenekara.

A programot Csángó falu – moldvai csángó-magyar interaktív gyűjtemény, táncház, könyvbemutató színesíti, megtekinthetők lesznek a Prima Primissima-díjas Petrás Mária keramikus alkotásai. Az érdeklődők gasztronómiai bemutatón ismerkedhetnek meg a jellegzetes csángó ételekkel, például azzal, hogy hogyan készül a puliszka.

A Csángó Bál fővédnöke Novák Katalin köztársasági elnök; a rendezvényen beszédet mond Németh Zsolt, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány alapítója és Polgár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke.

 

 
 

Idén is megrendezik a Csángó bált Budapesten, a szombati rendezvényen hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok adnak ízelítőt a sokszínű csángó–magyar kultúrából a Millenárison.

Az idei Csángó bál színpadi műsorában a Gyimesekből és Moldvából érkező, népi kultúrájukat a mai napig híven őrző egyszerű emberek és gyermekeik szerepelnek: földművesek, mesteremberek vagy a szülők, nagyszülők dalait, táncait őrző, középiskolába, egyetemre járó fiatalok.

Fellépnek hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok Klézséről, Somoskáról, Külsőrekecsinből, Magyarfaluból, Csíkfaluból, Gyimesekből, Pusztináról. Érkeznek fellépők a Gyimesek völgyéből, a Szeret és a Tázló folyók mentéről egyaránt.

 

A szervezők MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a gyimesi, barcasági elvándorolt csángók a 20. századig a történelmi Magyarország határain belül éltek, míg a bukovinai székelyek és a moldvai csángók évszázadokon át azon kívül, Bukovinában és Moldvában találtak lakhelyet.

Az idei műsor arról a soha meg nem szűnő vágyakozásról szól, amelyet a csángók a naplemente irányában lévő Magyarország iránt éreztek. Ahogy írták: „a történelem viharai, a háborúk, a tatár betörések, az erőszakos asszimiláció ellenére megőrizték vallásukat, magyarságukat és évszázadokon át álmodoztak a számukra elérhetetlen messziségben, a napszentületen túl elterülő Magyarországról.

Kiemelték: a csángó költészetben, a népdalokban ott van a távoli szülőföld képe, a tragikus kivándorlás emléke és a mindig megjelenő remény a valamikori visszatérésre. A táncokban megjelennek a középkori Erdély archaikus táncai és az újkori divatnak megfelelő magyar páros táncok is.

A magyarországi vendégek között szerepel többek között Csoma Gergely, a Szigony zenekar, a Zurgó együttes, a Somos zenekar, a Fanfara Complexa, a Szabó Balázs Bandája, a Fitos Dezső Társulat, valamint a Magyar Honvédség Központi Zenekar.

A programot Csángó falu – moldvai csángó–magyar interaktív gyűjtemény, táncház, könyvbemutató színesíti, megtekinthetők lesznek a Prima Primissima díjas Petrás Mária keramikus alkotásai. Az érdeklődők gasztronómiai bemutatón ismerkedhetnek meg a jellegzetes csángó ételekkel, például azzal, hogy hogyan készül a puliszka.

A Csángó bál fővédnöke Novák Katalin köztársasági elnök; a rendezvényen beszédet mond Németh Zsolt, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány alapítója és Polgár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke.

 

 

Február 3-án (szombaton) rendezik meg idén a Csángó bált a budapesti Millenáris B épületében, ahol bepillantást nyújtanak a csángó magyar kultúrába. A rendezvény fővédnöke Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke.

Az idei Csángó bálon beszédet mond Németh Zsolt, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány alapítója, megnyitó beszédét Polgár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke tartja.

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány társszervezőivel minden év farsangi időszakában szervezi meg a hagyományossá vált Csángó bált. Idén is lesz táncház, könyvbemutató, koncertek, kiállítás, gasztronómiai bemutató, színpadi műsor.

A kiállításon a Prima Primissima díjas Petrás Mária népdalénekes, keramikus alkotásait is megcsodálhatjuk, a gasztronómiai bemutató keretén belül pedig megtudhatjuk melyek az igazán jellegzetes csángó ételek és hogyan készül a puliszka. Érkeznek a hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok is.

Lőrincz Csab Díjat kapott Váradi Natália

posted in: Hírek | 0

2023-ban a díjazott dr. Váradi Natália történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense. Váradi Natália a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (ma II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola) történelem, angol nyelv, világirodalom szakán szerzett Specialist oklevelet 2003-ban. … Continued

2023-ban a díjazott dr. Váradi Natália történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense.

Váradi Natália a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (ma II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola) történelem, angol nyelv, világirodalom szakán szerzett Specialist oklevelet 2003-ban. PhD fokozatát a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájában szerezte 2008-ban, 2012-ben a Nyíregyházi Főiskola közgazdász, gazdálkodási és menedzsment szakán szerzett BA diplomát, majd 2013-ban, történelemtudományokból, kandidátusi fokozatot az Ukrán Tudományos Akadémia Történelmi Intézetében. 2020-ban a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán Magyar mint idegen nyelv szakirányú pedagógus továbbképzési szakon MSC diplomát szerzett. 2021-ben Ukrajna Oktatási Minisztériuma Tudományos Tanácsa docensi fokozatot ítélt oda számára a történelem- és társadalomtudományok területén. 2021-ben az Ungvári Nemzeti Egyetemen szerzett Nemzetközi kapcsolatok, idegen nyelv fordító szakon MSC diplomát. 2004-től jelenleg is a II. RFKMF Felnőttképzési Központjának vezetője, 2007-től a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének oktatója, 2011-től a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány igazgatója, 2016-tól az ECL Nyelvvizsgaközpont vezetője. Kutatási területe: Kárpátalja a Hruscsov-érában, kiemelten az 1956-os forradalom kárpátaljai vonatkozásai a KGB dokumentumok alapján.

Váradi Natália több éves kitartó és kiemelkedő munkával végez tehetséggondozó, tehetségkutató, tehetségtámogató, tudományos, oktatói, szervezői munkát, emellett számos publikáció szerzője, több tucat nemzetközi és hazai szakmai konferencia előadója, valamint nemzetközi, kárpát-medencei, magyarországi és kárpátaljai pályázati projekt megvalósítója. Emellett számos tudományos konferencia, tudományos bannerkiállítás, szakmai műhely, szakmai fórum ötletgazdája, megvalósítója. Eddigi szakmai tudományos munkájára való tekintettel, ami létfontosságú a kárpátaljai fiatal tehetségek számára, és mivel az általa végzett kutatómunka, közösségépítő tevékenysége hiánypótló, a bíráló bizottság 2023-ban számára ítélte oda a Lőrincz Csaba Díjat.

A díjátadás időpontja: 2023. június 12. (hétfő), 18.00 óra
Helyszíne: Petőfi Irodalmi Múzeum, Díszterem

Sajtóanyagok:

https://facebook.com/watch/?v=1812477949167103

https://www.youtube.com/watch?v=6Iqw5U2Gpxk

https://www.youtube.com/watch?v=XHICqBkAP1A

 

https://life.karpat.in.ua/?p=150947&lang=hu

 

A díjátadón készült videófelvétel: Lőrincz Csaba díjátadó 2023 – YouTube

Fotók:

Nagy érdeklődés kísérte a szombaton rendezett XXVI. Csángó bált

posted in: Főoldali hírek, Hírek | 0

Színes és változatos népviseletbe öltözött lányok, asszonyok, férfiak vegyültek el a Bálna Budapest előterében a XXVI. Csángó bálba érkezők között szombaton. Minden csángómagyar településnek megvannak ugyanis a saját motívumai, egyedi formanyelv alakult ki a viseletek hordozta szimbólumok és színvilág ötvözésében. Ők csak ránéznek egymásra, s tudják, ki melyik faluból való, mi pedig gyönyörködhettünk a viseletükben olyan természetesen járó-kelő, éneklő és táncoló csángókban az este folyamán, és éreztük az összetartozást.

Színes és változatos népviseletbe öltözött lányok, asszonyok, férfiak vegyültek el a Bálna Budapest előterében a XXVI. Csángó bálba érkezők között szombaton. Minden csángómagyar településnek megvannak ugyanis a saját motívumai, egyedi formanyelv alakult ki a viseletek hordozta szimbólumok és színvilág ötvözésében. Ők csak ránéznek egymásra, s tudják, ki melyik faluból való, mi pedig gyönyörködhettünk a viseletükben olyan természetesen járó-kelő, éneklő és táncoló csángókban az este folyamán, és éreztük az összetartozást.

Tovább: magyarnemzet.hu

A csángó magyarok hagyományos budapesti rendezvényét, a Csángó bált szombat este 19 órai kezdettel tartják a Bálnában. A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és további különleges programok követik. Az elmúlt évtizedekben megszületett egy jellegzetes hangú, erős csángó tudattal rendelkező író-költő generáció, amelynek tagjai szintén bemutatkoznak a rendezvényen írásaikkal. A XXVI. Csángó bál fővédnöke Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke, a megnyitóbeszédet Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter mondja. A műsor rendezőjével és szerkesztőjével, Diószegi László Kossuth-díjas történésszel, koreográfussal beszélgettünk.

Tovább: magyarnemzet.hu

Tíz körmükkel ásták ki az eltemetett felvidéki honvédemlékműveket

posted in: Hírek | 0

Orosz Örs, a Szövetség nevű egyesült magyar felvidéki párt Nyitra megyei képviselőjének portfóliójában a Sajó mérgezésének, helyesebben a mérgezés megakadályozásának ügye csak egy apró mozaikdarab. A 37 éves politikus, a gombaszögi tábor fő szervezője tinédzserkora óta kutatja és keresi a felvidéki magyar szobrokat és emlékműveket. Ennek a több mint két évtizedes munkának grandiózus összegzése a Szoborsorsaink című, 436 oldalas, vaskos könyv, amelynek a bemutatóján járt az Index Rimaszombatban.

Orosz Örs, a Szövetség nevű egyesült magyar felvidéki párt Nyitra megyei képviselőjének portfóliójában a Sajó mérgezésének, helyesebben a mérgezés megakadályozásának ügye csak egy apró mozaikdarab. A 37 éves politikus, a gombaszögi tábor fő szervezője tinédzserkora óta kutatja és keresi a felvidéki magyar szobrokat és emlékműveket. Ennek a több mint két évtizedes munkának grandiózus összegzése a Szoborsorsaink című, 436 oldalas, vaskos könyv, amelynek a bemutatóján járt az Index Rimaszombatban.

Tovább: index.hu

Míves, fotókkal gazdagon tarkított kötetben öleli fel Orosz Örs a Felvidék-szerte fellelhető, s egykoron meglévő magyar vonatkozású szobrok sorsát. A magyar épített értékek megőrzésével is foglalkozó Sine Metu Polgári Társulás vezetőjeként már számos szobrot, emlékhelyet mentett meg az elmúlt bő évtizedben.

Tovább: felvidek.ma

A november 20-i adás tartalmából.

Tovább: mediaklikk.hu