Idén is megrendezik a Csángó bált Budapesten
Idén is megrendezik a Csángó bált Budapesten, a szombati rendezvényen hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok adnak ízelítőt a sokszínű csángó–magyar kultúrából a Millenárison.
Idén is megrendezik a Csángó bált Budapesten, a szombati rendezvényen hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok adnak ízelítőt a sokszínű csángó–magyar kultúrából a Millenárison.
Az idei Csángó bál színpadi műsorában a Gyimesekből és Moldvából érkező, népi kultúrájukat a mai napig híven őrző egyszerű emberek és gyermekeik szerepelnek: földművesek, mesteremberek vagy a szülők, nagyszülők dalait, táncait őrző, középiskolába, egyetemre járó fiatalok.
Fellépnek hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok Klézséről, Somoskáról, Külsőrekecsinből, Magyarfaluból, Csíkfaluból, Gyimesekből, Pusztináról. Érkeznek fellépők a Gyimesek völgyéből, a Szeret és a Tázló folyók mentéről egyaránt.
A szervezők MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a gyimesi, barcasági elvándorolt csángók a 20. századig a történelmi Magyarország határain belül éltek, míg a bukovinai székelyek és a moldvai csángók évszázadokon át azon kívül, Bukovinában és Moldvában találtak lakhelyet.
Az idei műsor arról a soha meg nem szűnő vágyakozásról szól, amelyet a csángók a naplemente irányában lévő Magyarország iránt éreztek. Ahogy írták: „a történelem viharai, a háborúk, a tatár betörések, az erőszakos asszimiláció ellenére megőrizték vallásukat, magyarságukat és évszázadokon át álmodoztak a számukra elérhetetlen messziségben, a napszentületen túl elterülő Magyarországról.”
Kiemelték: a csángó költészetben, a népdalokban ott van a távoli szülőföld képe, a tragikus kivándorlás emléke és a mindig megjelenő remény a valamikori visszatérésre. A táncokban megjelennek a középkori Erdély archaikus táncai és az újkori divatnak megfelelő magyar páros táncok is.
A magyarországi vendégek között szerepel többek között Csoma Gergely, a Szigony zenekar, a Zurgó együttes, a Somos zenekar, a Fanfara Complexa, a Szabó Balázs Bandája, a Fitos Dezső Társulat, valamint a Magyar Honvédség Központi Zenekar.
A programot Csángó falu – moldvai csángó–magyar interaktív gyűjtemény, táncház, könyvbemutató színesíti, megtekinthetők lesznek a Prima Primissima díjas Petrás Mária keramikus alkotásai. Az érdeklődők gasztronómiai bemutatón ismerkedhetnek meg a jellegzetes csángó ételekkel, például azzal, hogy hogyan készül a puliszka.
A Csángó bál fővédnöke Novák Katalin köztársasági elnök; a rendezvényen beszédet mond Németh Zsolt, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány alapítója és Polgár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke.
Február 3-án (szombaton) rendezik meg idén a Csángó bált a budapesti Millenáris B épületében, ahol bepillantást nyújtanak a csángó magyar kultúrába. A rendezvény fővédnöke Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke.
Az idei Csángó bálon beszédet mond Németh Zsolt, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány alapítója, megnyitó beszédét Polgár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke tartja.
A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány társszervezőivel minden év farsangi időszakában szervezi meg a hagyományossá vált Csángó bált. Idén is lesz táncház, könyvbemutató, koncertek, kiállítás, gasztronómiai bemutató, színpadi műsor.
A kiállításon a Prima Primissima díjas Petrás Mária népdalénekes, keramikus alkotásait is megcsodálhatjuk, a gasztronómiai bemutató keretén belül pedig megtudhatjuk melyek az igazán jellegzetes csángó ételek és hogyan készül a puliszka. Érkeznek a hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok is.
2023-ban a díjazott dr. Váradi Natália történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense. Váradi Natália a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (ma II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola) történelem, angol nyelv, világirodalom szakán szerzett Specialist oklevelet 2003-ban. … Continued
Színes és változatos népviseletbe öltözött lányok, asszonyok, férfiak vegyültek el a Bálna Budapest előterében a XXVI. Csángó bálba érkezők között szombaton. Minden csángómagyar településnek megvannak ugyanis a saját motívumai, egyedi formanyelv alakult ki a viseletek hordozta szimbólumok és színvilág ötvözésében. Ők csak ránéznek egymásra, s tudják, ki melyik faluból való, mi pedig gyönyörködhettünk a viseletükben olyan természetesen járó-kelő, éneklő és táncoló csángókban az este folyamán, és éreztük az összetartozást.
Színes és változatos népviseletbe öltözött lányok, asszonyok, férfiak vegyültek el a Bálna Budapest előterében a XXVI. Csángó bálba érkezők között szombaton. Minden csángómagyar településnek megvannak ugyanis a saját motívumai, egyedi formanyelv alakult ki a viseletek hordozta szimbólumok és színvilág ötvözésében. Ők csak ránéznek egymásra, s tudják, ki melyik faluból való, mi pedig gyönyörködhettünk a viseletükben olyan természetesen járó-kelő, éneklő és táncoló csángókban az este folyamán, és éreztük az összetartozást.
Tovább: magyarnemzet.hu
A csángó magyarok hagyományos budapesti rendezvényét, a Csángó bált szombat este 19 órai kezdettel tartják a Bálnában. A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és további különleges programok követik. Az elmúlt évtizedekben megszületett egy jellegzetes hangú, erős csángó … Continued
A csángó magyarok hagyományos budapesti rendezvényét, a Csángó bált szombat este 19 órai kezdettel tartják a Bálnában. A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és további különleges programok követik. Az elmúlt évtizedekben megszületett egy jellegzetes hangú, erős csángó tudattal rendelkező író-költő generáció, amelynek tagjai szintén bemutatkoznak a rendezvényen írásaikkal. A XXVI. Csángó bál fővédnöke Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke, a megnyitóbeszédet Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter mondja. A műsor rendezőjével és szerkesztőjével, Diószegi László Kossuth-díjas történésszel, koreográfussal beszélgettünk.
Tovább: magyarnemzet.hu
Orosz Örs, a Szövetség nevű egyesült magyar felvidéki párt Nyitra megyei képviselőjének portfóliójában a Sajó mérgezésének, helyesebben a mérgezés megakadályozásának ügye csak egy apró mozaikdarab. A 37 éves politikus, a gombaszögi tábor fő szervezője tinédzserkora óta kutatja és keresi a felvidéki magyar szobrokat és emlékműveket. Ennek a több mint két évtizedes munkának grandiózus összegzése a Szoborsorsaink című, 436 oldalas, vaskos könyv, amelynek a bemutatóján járt az Index Rimaszombatban.
Orosz Örs, a Szövetség nevű egyesült magyar felvidéki párt Nyitra megyei képviselőjének portfóliójában a Sajó mérgezésének, helyesebben a mérgezés megakadályozásának ügye csak egy apró mozaikdarab. A 37 éves politikus, a gombaszögi tábor fő szervezője tinédzserkora óta kutatja és keresi a felvidéki magyar szobrokat és emlékműveket. Ennek a több mint két évtizedes munkának grandiózus összegzése a Szoborsorsaink című, 436 oldalas, vaskos könyv, amelynek a bemutatóján járt az Index Rimaszombatban.
Tovább: index.hu
Míves, fotókkal gazdagon tarkított kötetben öleli fel Orosz Örs a Felvidék-szerte fellelhető, s egykoron meglévő magyar vonatkozású szobrok sorsát. A magyar épített értékek megőrzésével is foglalkozó Sine Metu Polgári Társulás vezetőjeként már számos szobrot, emlékhelyet mentett meg az elmúlt bő évtizedben.
Míves, fotókkal gazdagon tarkított kötetben öleli fel Orosz Örs a Felvidék-szerte fellelhető, s egykoron meglévő magyar vonatkozású szobrok sorsát. A magyar épített értékek megőrzésével is foglalkozó Sine Metu Polgári Társulás vezetőjeként már számos szobrot, emlékhelyet mentett meg az elmúlt bő évtizedben.
Tovább: felvidek.ma
A november 20-i adás tartalmából.
A november 20-i adás tartalmából.
Tovább: mediaklikk.hu
Honismereti könyv, értékmentő leltár, útikönyv, napló – valójában nehéz besorolni Orosz Örs még a nyáron megjelent, Magyarországon azonban csak most bemutatkozó „Szoborsorsaink” című könyvét, amely a szerző és csapata, a Sine Metu Polgári Társaság értékmentő munkájának képes bemutatója. Olyan felvidéki köztéri szobrok sorsának gyűjteménye, amelyek áldozatául estek a csehszlovák múlteltörlő rombolásnak. Egy szobor akkor is szimbolikus, ha hiányzik, ha összetörték, eltemették, talapzatára más szobrot állítottak. Eredeti rendeltetésén túl így tágítja a történelem értelmezésének, szimbolikájának horizontját.
Honismereti könyv, értékmentő leltár, útikönyv, napló – valójában nehéz besorolni Orosz Örs még a nyáron megjelent, Magyarországon azonban csak most bemutatkozó „Szoborsorsaink” című könyvét, amely a szerző és csapata, a Sine Metu Polgári Társaság értékmentő munkájának képes bemutatója. Olyan felvidéki köztéri szobrok sorsának gyűjteménye, amelyek áldozatául estek a csehszlovák múlteltörlő rombolásnak. Egy szobor akkor is szimbolikus, ha hiányzik, ha összetörték, eltemették, talapzatára más szobrot állítottak. Eredeti rendeltetésén túl így tágítja a történelem értelmezésének, szimbolikájának horizontját.
Tovább: nullahategy.hu
Alföldi László közel harminc évig volt diplomata, és mindvégig romániai ügyekkel foglalkozott. A könyvhétre jelent meg Kolozsvártól Bukarestig – Egy magyar diplomata visszaemlékezései című kötete, amelyben nem mindennapi pályafutását tekinti át a történelmi események tükrében.
Fotó: MTI/Haáz Sándor
Alföldi László közel harminc évig volt diplomata, és mindvégig romániai ügyekkel foglalkozott. A könyvhétre jelent meg Kolozsvártól Bukarestig – Egy magyar diplomata visszaemlékezései című kötete, amelyben nem mindennapi pályafutását tekinti át a történelmi események tükrében.
https://kultura.hu/szemelyes-kordokumentum-kolozsvartol-bukarestig-es-meg-azon-is-tul/