IX. Csángó Bál
A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Kht. 2005. február 5-én kilencedik alkalommal rendezi meg a „Csángó Bált” a budapesti Petőfi Csarnokban. A IX. Csángó Bál fővédnöke Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke.
A „Csángó Bál” egész estés – kilenc óra hosszát tartó -, párhuzamosan futó programokból álló rendezvénysorozat. Az idei műsor keretében – a korábbi évekhez hasonlóan – gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományőrző, valamint magyarországi hivatásos és amatőr együttesek lépnek színpadra. A Csángóföldről meghívott mintegy félszáz táncos, zenész és énekes révén bepillantást nyerhetünk a csángó zene- és tánckultúrába. A színpadi koncertet és táncbemutatót táncház követi.
A színpadi műsor szerkesztője: Nagy Bercel, Sára Ferenc, Diószegi László
Rendező: Diószegi László
Hagyományőrzők érkeznek Klézséből, Pusztinából, Somoskából, Magyarfaluból, Gyimesbükkről, Gyimesfelsőlokról, Pürkerecből.
Magyarországi vendégeink lesznek: Ivánovics Tünde és Fábri Géza, János Hajnalka és Szokolay Dongó Balázs, Pál István és Unger Balázs, Benke Félix és az Ágoston Trió, az Öves Táncegyüttes, a Fanfara Complexa, az Igriczek, a Mogyi, a Somos, a Szigony, a Tatros, a Téka és a Zurgó Együttes.
Ez évben Kocsán László képeit és Petrás Mária keramikus alkotásait láthatja kiállításunkon a közönség.
A rendezvény alapvető célja, a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a hazai és a nemzetközi közönség számára. Bálunkkal szeretnénk alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat színpadi produkció keretében. Az idei műsor a téli ünnepkört foglalja magába. A műsort követő, hajnalig tartó táncház, pedig alkalmat teremet, hogy a nézőközönség is tevékeny részesévé válhasson e kultúrának. A programnak ebben a részében a moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a csángó magyar táncokat. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a hagyományos bemutatók mellett, a kortárs művészetek eszközeivel is bepillantást nyújtsunk a csángó kultúrába. A Csángó Bálon ezért fényképészek, textil- és kerámiaművészek mutatják be a csángó kultúrkörből merített munkáikat.
A csángók története
A moldvai csángó magyarokat történeti forrásaink a XIII. századtól említik. A ma általánosan elfogadott nézet szerint a Kárpát-medencéből érkeztek mai szálláshelyükre a középkori magyar királyság keleti határainak ellenőrzésére és védelmére. A XV. században a moldvai csángó magyarok számát a Dél-Magyarországról idemenekült, az inkvizíció által üldözött huszita eretnekek is gyarapították. A XVI-XVII. századi háborúk és járványok hatására a moldvai csángó magyarok lélekszáma erősen csökkent, s csak a XVIII. század második felétől (az 1764-es madéfalvi veszedelmet követő) egyre erősödő székely kivándorlás nyomán kezdett ismét gyarapodni. Ezidőtájt népesül be a Keleti-Kárpátok addig lakatlan szorosa, Gyimes. A gyimesi és különösképp a moldvai csángó magyarok olyan közösségeket alkotnak, melyek az anyaországtól elszakadva, évszázadok óta kisebbségi sorban élnek. Kultúrájuk a nyelvileg és vallásilag idegen környezetben elszigetelődött s ezáltal – valamint a Moldvai Fejedelemséget 1861-ig sújtó török hódoltságnak is köszönhetően – konzerválódott. Ezért sok szempontból a hagyományos, úgynevezett preindusztriális társadalmak vonásait hordozzák.
A mára mintegy 250.000 főre duzzadt moldvai csángó magyarságnak csak töredéke, mintegy 60.000 fő beszéli a magyar nyelvet, melyet azonban sem a közigazgatásában, sem az oktatásban, sem a moldvai katolikus egyház keretei között nem gyakorolhatnak. Saját értelmiségi réteg, valóságos politikai érdekképviselet és egyéb önálló intézményrendszer híján a részben középkori mentalitást és kultúrát hordozó moldvai magyarság kiszolgáltatottan áll a globalizáció, a modern nacionalizmus és a Kelet-Európát sújtó gazdasági recesszió kihívásaival szemben.
Az új évezred küszöbén – Magyarország külpolitikai erőfeszítéseinek köszönhetően – már a nemzetközi közvélemény is megkülönböztetett figyelmet szentel a moldvai csángó magyarok kulturális értékeinek és jelenlegi nehézségeinek:
2001. május 23-án az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága egyhangúlag elfogadta Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentését, amely kimondja, hogy a moldvai csángók „a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára”. 2001. június 6-án pedig a testület ismét aggodalmainak adott hangot a Romániában élő csángó kisebbség helyzete miatt.
Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök úr 2001. október 9-ei vatikáni tárgyalásai során megköszönte az Apostoli Szentszéknek azt a szerepet, melyet abban játszott, hogy az ET a közelmúltban, határozatban magyar nyelvként ismerte el a csángók nyelvét. Vatikáni részről tájékoztatták az Államfőt: „Ezzel összefüggésben lépéseket tettek arra, hogy sor kerüljön a konzekvenciák levonására, a magyar nyelvű hitélet lehetővé tétele érdekében.”
2002 szeptemberében pedig – közel fél évszázados várakozás után – két moldvai csángó községben, Klézsében és Pusztinában, majd 2003-ban újabb négy faluban ismét lehetőség nyílt a magyar nyelv (mint választott idegen nyelv) általános iskolai oktatására. 2004 szeptemberétől 10 faluban 24 csoportban folyik ilyen jellegű oktatás.
A „Csángó Bál”
Rendezvényünk elismerésre és népszerűségre tett szert az elmúlt évek folyamán, a meghívók, valamint az eladott jegyek száma alapján végzett becsléseink szerint alkalmanként mintegy 3.000 vendég vett részt az elmúlt évi bálok programján. Korábbi rendezvényeinket a magyar társadalom, gazdaság és kultúra számos jeles képviselője, valamint több magas rangú állami tisztviselő is megtisztelte. Több napilap, rádió és TV műsor is hírt adott az eseményről. 2002-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök úr a Csángó Bálon adta át az első magyar igazolványokat csángó magyaroknak.
A „Csángó Bál” szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez.
Sajtóanyag:
Csángó farsang Budapesten – képriport (gondola.hu, 2005. február 7.)
Idén újra: Csángó Bál (gondola.hu, 2005. január 28.)