Készül a válasz a román felvetésekre
2001. november 22.

Gui Angéla

Több új elemet is tartalmaz majd az a válaszlevél, amelyet a magyar kormány a román miniszterelnök felvetéseire készít - nyilatkozta lapunknak Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett Szabad identitásválasztás című konferencia után.

Mint mondta, a válaszlevélen már dolgoznak és azt napokon belül elküldik Bukarestnek. Az államtitkár szerint a dokumentumban több kompromisszumos javaslat is lesz, az egyik értelmében a munkavállalás területén élveznének nagyobb lehetőségeket a román állampolgárok. A jogszabály végrehajtási rendeleteiről egyébként a kormány szombati ülésén tárgyal-nak majd. Orbán Viktor miniszterelnök rádióinterjújában ugyanakkor kétségtelenné tette, hogy január 1-jével hatályba lép a törvény.
A konferenciát egyébként Martonyi János külügyminiszter nyitotta meg, aki kifejtette, hogy a státustörvénynek nincs más célja, mint hozzásegíteni a határon túli magyarokat az identitásuk megőrzéséhez. Schöpflin György, a London Egyetem professzora szerint a státustörvény az újraéledő magyar modernitási modell szerves része, ami ahhoz szükséges, hogy Magyarország visszatérjen Európába. Hozzátette, hogy az európai államok többsége rendelkezik hasonló jogszabályokkal, és ezt el kell fogadni, mint az európai rend részét.
Hibát követnek el, és csak sajnálni lehet azokat a kormányokat, amelyek úgy érzik, hogy veszély fenyegeti őket a státustörvény miatt - hangsúlyozta az Ausztráliából érkezett Fernand de Varennes nemzetközi jogász. Az ENSZ kisebbségjogi szakértője úgy véli, Európában csak akkor lesz béke, ha kölcsönösen tisztelni fogják a másik identitását és törekvését arra, hogy ezt megőrizze. Véleménye alapján az államoknak támogatniuk kell az etnikai sokszínűséget, és a szomszédos országoknak azért kellene konstruktív párbeszédet folytatniuk egymással, hogy még jobban segíthessenek a kisebbségeiken. Mint mondta, egy országot az alapján kell megítélni, hogy az miként kezeli a területén élő kisebbségeket. Brigid Fowler Nagy-Britanniából, az Európai Tanulmányok Központjának tudományos munkatársaként posztmodern megoldásnak nevezte a státustörvényt. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra az ellentmondásra, hogy miközben az Európai Unió a posztmodern megoldásokat szorgalmazza, sok tekintetben még mindig a területi nemzetállam fogalmához kötődik. Smaranda Enache, a romániai Pro Európa Liga társalnöke, volt finnországi nagykövet miközben rámutatott a román politikai elit kettős mércéjére, reményét fejezte ki, hogy a bukaresti nacionalista retorikát a nyílt párbeszédre való készség fogja felváltani. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke, Duray Miklós szerint a státustörvényt azért utasítja el Pozsony, mert attól fél, hogy így veszélybe kerül mindaz, amit az elmúlt nyolcvan esztendőben a magyarok ellen sikerült elérnie.

Vissza