A Balkán: a kereszténység és az iszlám védőbástyája

Mikor, milyen folyamatok eredményeként születtek meg a modern nemzetek a Balkánon? Mi volt az elsődleges: a nyelv, a vallás, a közös történelmi múlt? Miért mehetett végbe - kínnal, keservesen - a három felekezethez tartozó albánok nemzetté válása, s miért jött létre három nemzet a szerb - horvát nyelvterületen? "Pártkongresszus-nemzet"-e a bosnyák és a macedón? S a többiek, a "problémátlanok" nemzetté válása vajon lezárult folyamat? Ezekre az alapkérdésekre keresik a választ történeti esszéikben a Balkánnak szentelt tematikus blokk szerzői.

Schöpflin György: Délkelet - Európa definíciója

Ábrahám Barna - Stekovics Rita: A szerb nemzettudat fejlődése

Sokcsevits Dénes: A horvát nemzettudat kialakulása

Szász Erzsébet: A görög nemzetfejlődés problémái

Schütz István: A nemzetté válás rögös útja az albánoknál

Csíkhelyi Lenke: Nemzeti és regionális tudat a bolgár és a macedón államfejlődésben

Ress Imre: A bosnyák nemzettudat fejlődése

Seres Attila: Pomákok Macedóniában. Etnikus identitás vagy nemzettudat?

Vladimir Ilić: A középosztály Szerbiában


Európa, identitás, szuverenitás,

Majtényi Balázs: Európa nemzetiségi helyzete és az európai identitás
Nemzetközi jogász szerzőnk tanulmányában arról ír, hogy milyen modellek és feltételek adottak az Európai Unióban a kelet-közép-európai régió számára a sikeres integrációhoz. A tanulmányban egyaránt említésre kerül az európai közösségi jog és a nemzetiségi kérdés, a közösségi jog kisebbség jogi elemei, és az európai identitás kérdése. Az utóbbival kapcsolatban tartja fontosnak kijelenteni: A nacionalizmussal való szembeállásban még mindenesetre politikai irrealitásnak tűnik az európai identitás eszméje, és ha az identitás kérdését nem a kisebbségi jog közösségi jogi szabályozásával és a nemzetiségi kérdéssel együttesen fogják kezelni, ez így is fog maradni.

Törő Csaba: A szuverenitás változása
Folyóiratunk rendszeres szerzője a szuverenitás elméletének és megvalósulásának újrafeldolgozásával reflektál azokra a huszadik századi, és különösen az elmúlt évtizedek hatására történt változásokra, melyek alaposan átformálták Európa politikai és gazdasági tájképét. Figyelme egyaránt kiterjed a szuverenitás hagyományos elemeit összefogó, de működő szupranacionális szabályozást és végrehajtást megvalósító Európai Unióra, és a helyreállított vagy megszerzett szuverenitásukat gyakorló, vagy éppen ennek fokozatos feladását próbálgató posztkommunista államokra is.

Külpolitika, konfliktusforrások, diplomácia


Dr. Ognjen Pribisević: A szerb "különút" eredete - A Szerb Szocialista Párt népszerűségének okai
A politológus, belgrádi egyetemi tanár tanulmánya meggyőző érvekkel támasztja alá állításait a Miloševiai rezsim létrejöttéről, népszerűségéről és hihetetlen túlélő képességéről.

Dimitriosz Kavakasz: Koszovó: a görög külpolitika történelmi fordulópontja?
A tanulmány célja, hogy bebizonyítsa a külpolitika "biztonságpolitizálódása" jelentősen csökkentette a görög külpolitika mozgásterét mind az európai közös kül- és biztonságpolitikában, mint a balkáni geopolitikai színtéren. Emellett az elemzés másik fő megállapítása az, hogy a koszovói válság hatására bekövetkezett változások - melyek különben arra irányulnak, hogy a görög külpolitikát megtisztítsák a "biztonságpolitizálódás" következményeitől - hosszútávon hasznosak lesznek Athén számára.

Benkő Levente: Román perspektívák: baljós árnyak
Folyóiratunkban rendszeresen közlünk Romániával - mint Magyarország számára különösen fontos szomszéd országgal - foglalkozó elemzéseket. Benkő Levente tanulmányának kiindulópontja, hogy mostanra a nyugati integrációs szervezetek számára is nyilvánvalóvá vált: Románia gazdasági, politikai, társadalmi nehézségei nem rövid ideig tartó hullámvölgy következményei, sokkal inkább az instabilitás állandósulása várható. E negatív forgatókönyv eredője elsősorban az, - véli más magyar elemzőkkel összhangban szerzőnk - hogy a problémák azonos gyökérből táplálkoznak, a politikai mentalitás balkáni tradícióiból és a homogén nemzetállam ideájához való ragaszkodásból. Ebből következik, hogy a románok számára nincs út: vagy leszámolnak a tudatot rabul ejtő hagyományos politikai koncepciókkal, felülvizsgálják tradícióikat és teljesítési politikát folytatnak, vagy maradnak a balkáni instabilitás övezetében.

Ablonczy Balázs: A zsidó, a mágnás és a revízió. Francia diplomaták románokról és magyarokról a két világháború között
Történész szerzőnk eddig feltáratlan diplomáciai források publikálásával mutatja be a két világháború közötti kolozsvári francia konzulok működését, és ami fontosabb, hogy miképp látta az egyik európai nagyhatalom a kisebbségi kérdést, illetve, hogy voltaképpen mennyit ért a nagy gonddal ápolt magyar önkép.

Helyzetjelentések

Duma István András: Németh Zsolt államtitkár úr átmenetele Moldvába

Dr. Andrásfalvy Bertalan: Albániai emlékeim 1959-ből

Dr. Gubás Jenő: A délvidéki szórványok jövőképe

Csíkhelyi Lenke: A koszovói válság Bulgáriából nézve

Kiss Gyöngyi: A Balkán nem földrajzi fogalom

Gojko Berić: Mudzsahedek Boszniában

Romapolitika

Novák Éva - Vasik János: Kisebbségek és mégkisebbségek

Vissza