Gazdaságpolitika

Novák Tamás: A gazdasági átalakulás tíz évének mérlege a visegrádi országokban és a Balkánon
A közgazdász szerző tanulmányában azt elemzi, hogy az elmúlt tíz év milyen jelentős változásokat hozott a közép és kelet-európai országok gazdasági berendezkedésében. Véleménye szerint a gazdaságok mai állapotát és eredményeit döntően két tényező határozza meg. Az egyik a kiinduló állapot, az adott ország felkészültsége a reformok bevezetésére és megvalósítására, a másik pedig az elmúlt tíz év során lezajlott gazdasági reform stratégiája. Mindezek miatt egyértelmű törésvonal mutatható ki a Visegrádi országok+ Szlovénia , valamint a Balkáni régió országai között. Ezt a törésvonalat tovább mélyítette, hogy a NATO csatlakozás első köre, valamint az EU csatlakozás első körébe potenciálisan bejutható országok köre is az említett jobb helyzetben levő ország csoportra terjed ki.

Gáspár Pál - Ludányi Andor: közép-kelet-európai konjunktúra helyzet és kilátások
"Egyre több Magyarországon az olyan vállalat, pénzintézet és egyéb gazdasági szervezet, melynek sikeres működése szempontjából-hazánk alapvető EU orientáltsága ellenére is-növekvő fontossággal bírnak a kelet-európai országok gazdasági folyamatai. A magyar kereskedelemben betöltött szerepe mellett a régió fontosságát az is növeli, hogy ezek az országok jelentik a magyar cégek 'természetes expanziós' területét."

Dr.Rechnitzer János: Határrégiók és nemzetstratégia
Az akadémikus szerző tanulmányában azt is bizonyítja, hogy a határ menti területfejlesztési együttműködések nemcsak új fejlesztési forrásokkal kecsegtetnek, hanem hozzájárulhatnak Magyarországnak a Kárpát-medencében elfoglalt politikai-gazdasági pozícióinak átrendezéséhez is.

Pogátsa Zoltán: Konstruktív gazdasági megoldások lehetősége a Balkánon: két terv a stabilizálás és újjáépítés finanszírozására.
A tanulmány két EU tanácsadó csoport javaslatát ismerteti, melyek megegyeznek abban, hogy az EU-nak a kereskedelem-politika liberalizálásával és az euro-zóna kiterjesztésével komoly lehetőségei lennének a térség stabilitásának megteremtésében.

Külpolitika

Juhász József: Magyarország és a koszovói háború
"Trianon óta lényegében először övezi pozitív nagyhatalmi figyelem a kisebbségi magyarok helyzetét. Emellett magyar szempontból különösen fontos lehet a koszovói háborúnak a többségi nacionalizmusokhoz szóló figyelmeztetése, hogy ti. az államok-legalábbis Európában-többé nem tehetnek meg bármit kisebbségi állampolgáraikkal."

Törő Csaba: Konfliktusok rendezése egyetemes értékek kikényszerítésével, avagy megengedhető-e a humanitárius intervenció?
Szerzőnk a NATO Jugoszlávia elleni fellépése kapcsán vizsgálja a humanitárius intervenciónak a nemzetközi kapcsolatok jogi normáiba foglalt lehetséges igazolását. Az írás egyaránt reflektál a nemzetközi jogrend alapelveire, mint az erőszak alkalmazásának vagy avval való fenyegetésnek a tilalma vagy az államok belügyeibe való beavatkozás tilalma, illetve az emberi jogok egyetemessége és nemzetközi védelme összeütközéséből származó dilemmákra.

Pataki Gábor Zsolt: Elmozdulások a nemzetközi intézmények kisebbségpolitikájában
A szerző két aktuális, a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos dokumentumra hívja fel a figyelmet írásában. Az első az EBESZ isztambuli csúcsértekezletén elfogadott Európai Biztonsági Charta, pontosabban a chartának az a kitétele, mely szerint a különböző autonómia koncepciók megóvják és elősegítik a nemzeti kisebbségek önazonosságának megóvását az adott állam keretei között. A második egy, az Európai Unió által felkért szakértők készítette tanulmány a keleti kibővítés hatásairól, többek között a kisebbségi kérdésről. A dokumentum megállapításai és ajánlásai, különösen a tagság politikai kritériumai, a kisebbségi jogok és a külső határok védelme tekintetében számos új elemet hordoznak.

Gál Kinga: Kisebbségvédelem a közép és kelet-európai kétoldalú államközi egyezményekben
A jószomszédi kapcsolatokról kötött kétoldalú egyezmények gyakorlatát Németország "találta ki újra" a II. világháború eredményeként létrejött határok szavatolására és a Kelet és Közép-európai német származású kisebbségek védelmének érdekében. Hasonló politikát követett Magyarország öt szomszédjával a magyar kisebbségek problémájának kezelésére. A szerződések nem említik a kollektív jogokat és az érintett kisebbségeknek nem biztosítják az önrendelkezés semmilyen formáját. Ráadásul a tárgyalások a védeni kívánt kisebbségek közreműködése nélkül zajlottak. Mivel a szerződések erősen politikai indíttatásúak a végrehajtási mechanizmus politikai aspektusai elsőbbséget élveznek a jogi lehetőségekkel szemben. A szerződések és a bennük elfogadott nemzetközi dokumentumok rendelkezései a nemzeti törvényhozással egyenértékűek és ezért a nemzeti bíróságokon ezeknek érvény szerezhető. Következésként, bár ezek a szerződések nem változtatták meg érdemben a létező kisebbségvédelmi gyakorlatot, jelentőségüket nem szabad lebecsülni, mert egy új, nemzetek közti kisebbségvédelmi keret megalkotásához járulnak hozzá.


Rásky Béla: Adalékok az Osztrák Szabadság Párt (FPÖ) történetéhez

"A szélsőjobb klasszikus szókincsét az FPÖ vezére mára fel is adta, idegengyűlöletét nem valamilyen rasszista vonalon követi, hanem inkább a modern társadalomtudományokban is használatos fogalomtárral operál-mint 'kulturális identitás', 'régió', 'környezet', 'miliő', vagy a 'civilizációk összecsapása'-és ezeket a mindenfele hallható és olvasható, teljesen elfogadott kifejezéseket ágyazza be reakciós mondanivalójába."

Déli szomszédunk

Csorba Béla: Egy végjáték kezdete II.
"Este tíz óra negyven perckor hatalmas robbanás, majd tucatnyi légelhárító ágyú tüzelése, utána ismét robbanások, kisebbek. Újvidék? Fruąka Gora? Mit élhetnek át az Újvidékiek!? Nekünk Temerinben még csak elviselhető a helyzetünk, de a városban, amely tele katonai objektummal, laktanyával, üzemanyagraktárral? Felhívom Sz.-éket Újvidéken. Egy kecsesen elnyújtott, már-már hedonista 'halloóó' fogad. (Bizonyára a lányuk) Kérdem, mi történik. 'Semmi. Nézem a tűzijátékot. Volt egy nagy robbanás, a mieink meg lövik őket.'"

Stekovics Rita - Tari István: "Harcolj fiam, én is abból éltem meg." Jugoszlávia: Egy partizánállam zsákutcája
"A győzelem kitűnő megélhetési forrást jelent. Jugoszláviában most lépett színre az a nemzedék-az emberöltő 25-30 év-amely már a nagyapjától sem hallhatta azt: Dolgozz, mert én is dolgoztam." Legfeljebb azt tanulhatták őseiktől: "Harcolj mert én is harcoltam! Abból éltünk meg!" A meghódított területek kirablása természetes dolognak számít ma is.


Szubjektív Románia

Alina Mungiu-Pippidi: Nemzetiség és terület ellentéte: identitásépítő és tulajdonító mechanizmusok napjaink Erdélyében
Hogyan határozható meg az erdélyi regionális öntudat? Egyáltalán miként lehet és érdemes a magyar és román transzilvanizmusról beszélni? Olyan kérdések, melyek már a két világháború között foglalkoztatták a az erdélyi magyar értelmiséget, de most elemi erővel tör fel kibeszélésüknek igénye a román értelmiségiek és politikusok körében is. Mungiu-pippidi arra a következtetésre jut, hogy az erdélyi magyaroknak sokkal erősebb a regionális öntudatuk, mint a románoknak. Ezt a tézisét a szerző a közvélemény-kutatások izgalmas és ugyancsak vitára serkentő értelmezésével támasztja alá.

Marius Turda: Diskurzuskülönbségek Romániában. A helyzetérzékelés fokozatai
A jelenkori román nacionalizmus típusait mutatja be a szerző, majd rátér az "erdélyi ügy" elemzésére. Turda szerint nincs önálló erdélyi öntudat /transzilvanizmus/, vagy ha van ez nagyon csekély mértékű, de ennek ellenére az erdélyi románok, de főleg a magyarok soha nem fognak lemondani a Kárpátokon túli románokkal szemben érzett "felsőbbrendűségükről". Épp ezért a szerző az Erdély körül folyó szimbolikus harcot "végeérhetetlennek" tartja.

Ciánszennyezés

Zsigmond Csilla: A ciánszennyeződés mediatizálása a Népszabadság, a Magyar Nemzet és a HVG hasábjain

Helyzetjelentések

Pósa Krisztián: Szarajevó a háború után
"Szerény véleményem szerint az volna a legjobb, ha mindannyian boszniaiak volnánk, de a horvátok és a szerbek már régóta meghatározták önmaguk nemzeti megnevezését, és elhatározták az anyaországukkal való szorosabb kapcsolattartást."

Csoma Gergely: Emlékállítás
"András a tájházról beszél és reménykedik, hogy ez majd erőt ad falujának. 'Itt lehetne a csángó fiatalok gyülekezőhelye! Elég a dizkóból…' Az emberek néznek. Érzik ez itt valamilyen magyar dolog, és látom nőni a félelmet."

Gereben Ferenc: Nemzeti és kulturális identitás Kárpátalján
Szerzőnk kutatási gyorsjelentése a nemzeti identitás, nemzeti szimbólumok és hazafogalom, a nemzeti önkép és jövőkép, illetve az anyanyelvhasználat állapotát elemzi, kérdőíves felmérések alapján. A felmérés tükrében a kárpátaljai magyarság a hagyományaihoz, kultúrájához, nyelvéhez ragaszkodó, de önszemléletében a realitásokkal számot vető, helyzetét illúziók nélkül értékelő közösség.

Ladányi György: Ördöglakat Koszova
"A szövetségből eddig csak hasznot húzó nemzetiségek nemcsak saját útjukat akarják járni, de az Iszlám túszául kívánják ejteni a területükön élő szerb lakosságot is. Így született meg a 'Jugoszlávia elleni iszlám összeesküvés' részét képező iszlám zöld folyosó legendája, miszerint terv készült a Teherántól Szarajevóig húzódó muzulmán államok láncának megvalósítására, mintegy az Oszmán Birodalom vallási alapokon történő újjászületésére."

Iskolapolitika

Kaposvári Anikó: Kezdeményezések a roma gyerekek iskolai integrációjáért
Példák Csehország és Magyarország területéről
"A kutatási eredmények és saját tapasztalatom alapján úgy gondolom, hogy nem a roma gyerekek a problematikusak: bár az oktatási gondok látszólag az ő eltérő értékrendjükben, kultúrájukban manifesztálódnak, valójában a korszerűtlen pedagógiai módszerek, az autoriter tanári attitűd, a szakadék a tananyag és a tapasztalt világ normái között az iskolai élet minden szereplőjét érintik."

Vissza